A 18. naptól a tojásokat nem forgatjuk

A legmegfelelőbb körülmények eléréséhez a következőképpen szabályozzuk a rendszert:

Hőmérséklet:

Lecsökkentjük 35,5°C-36°C-ra, mivel az utolsó napokban a tojás több hőt termel.

Szellőzés:

Pozitív hatású, ha a CO2-koncentrációt a 19. naptól a 21. napig 3 ezrelékről 5-6 ezrelékre emeljük a keltetőgépben, mert ez arra serkenti a csibét, hogy lélegezni kezdjen.

A szellőzést csökkentjük, hogy a CO₂ szintje lassan emelkedjen.

Páratartalom:

A relatív páratartalom 70%-ra növekszik.

Amint a kelés elkezdődött, a páratartalmat növeljük 85%-ra (ez megkönnyíti a héj feltörését). A tojásokat a 19. naptól a kelésig permetezhetjük meleg vízzel, ezzel növelve a páratartalmat, ami segíti a csibék kikelését.

Ha a kelés befejeződött, az erőteljesebb szellőztetés következtében a relatív páratartalom erősen lecsökken (40%-ra), ami elősegíti a csibék száradását.

A megfelelő páratartalom meghatározásának kitűnő módszere, ha a keltetés különböző szakaszaiban lámpánál megfigyeljük a tojásokat. Az alábbi ábrán a légkamra méretét láthatjuk a tyúktojás keltetésének 7., 14. és 18. napja után. A tojás lámpás megfigyelésének eredményeként elvégezhetjük a páratartalom szükséges változtatásait. A tojás tömege kb. 12%-kal csökken a keltetés alatt, ha megfelő kelési arányra számítunk.

A legkritikusabb az az időszak, amikor az embrió áttér a chorioallantois légzésről a tüdős légzésre. A pusztulások 50%-a ebben a szakaszban történik, függetlenül attól, hogy az eredmény egyébként jó vagy rossz lett volna. Ez a szakasz kb. 6 órán át tart, ha nem következik be, az embrió elpusztul. A lehetséges okok a következők: problémák a tojások keltetőbe szállításánál, nem megfelelő fertőtlenítés, oxigénhiány, alacsony páratartalom, nem megfelelő hőmérséklet, rossz elhelyezés, a csibék korai vagy késői eltávolítása a keltetőgépből.

A kezdeti halálozás a teljes halálozás legalább 60%-át adja, ezt a folyamatot számos tényező befolyásolja. A tojások keltetés alatt kezelésével kapcsolatos gyakorlatok részletezése előtt meg kell magyaráznunk két kifejezést: a termékenység és a keltethetőség fogalmát, amit gyakran összekevernek. Mindkét paraméter fontos információt nyújt a tenyésztő számára a teljesítményről.

A termékenység a megtermékenyített tojások arányát mutatja a keltetőgépbe helyezett összes tojásra vonatkoztatva, miután a terméketlen tojásokat a keltetés 14 napján végzett lámpázás után kivettük a gépből. Vagyis a termékenység a spermium és a petesejt találkozására utal.

Az előbbiek alapján a gyenge termékenység csak a tenyésztőnek tulajdonítható.

Ezzel ellentétben a keltethetőség a keltetési folyamat sikerességére utal, vagy másképp fogalmazva a tojásnak arra a képességére, hogy belőle élő csibe kelhet ki.