3. tevékenység

A következő adatokat táblázatos formában gyűjtjük össze. Az egyes adatokat a tanulókból-kutatókból alakított csoportok vizsgálják, hogy végül majd egy közös prezentációban minden csoport kellően alátámasztott módon elmondhassa megállapításait.

1. Hőmérséklet és páratartalom a keltetőgép elindítása előtt és után, valamint a keltetés folyamata alatt, hogy az adatok egymással összehasonlíthatóak legyenek:

 

 

2. Az egyes tojások tömegének meghatározása a tengelyhossz alapján:

Ehhez, a vizsgálati folyamat alatt kapott fényképek alapján a hosszúság és a szélesség mérése zajlik, így számításba véve azt, hogy a tojás átlagos sűrűsége 1,055 - 1,104 gr/cm3, számos, alább javasolt értéket meghatározhatunk.

3. A tojások átlagos tömegének meghatározása:

Elég összefüggést találni a tojások térfogata (lásd 4. tevékenység) és az átlagos sűrűsége között

 

4. Az üres tojások száma:

Az ovoszkópban látható képeket vizsgálva az embrionális fejlődés 7., 14. és 18. napján, megállapíthatjuk, hogy a tojásban lévő légkamra növekszik-e vagy sem. Ez megmutatja, hogy a tojás fejlődése még folyamatban van-e, illetve terméketlen a tojás, vagy melyik fázisban állt meg az embrió fejlődése. Ha meg tudjuk mérni a tojást, láthatjuk, hogy tömege akár 12%-kal is csökkenhet.

 

5. Megtermékenyítetlen tojások

6. A kikelt tojások száma

7. A kikelt tojások %-os aránya

8. Az első osztályú csibék száma

Ha a keltetési folyamat végét ért, összefüggést keresünk a keltetett tojások száma, a kikelt tojások száma, valamint az olyan tojások száma között, amelyek nem fejlődtek ki, mert a keltetés körülményei nem voltak számukra kedvezőek. Ezekből az embrionális fejlődés két mérőszámára tudunk következtetni:

fertility

Egyrészt megkapjuk a termékenységi százalékot, amely a termékeny tojások számához kapcsolódik.

A másik mutató a keltethetőségi százalék, amely a kikelt csibék arányát mutatja a megtermékenyített tojások arányában.

hatchability

9. Egyéb fontos információk:

Megnézzük, van-e összefüggés a keltetett tojások héjszíne és a kelési arány között.

Táblázatot készítünk, melyben szerepel a naponta gyűjtött összes adat. Például a következő formában:

A table with all the data collected every day should be created. This could have the following form:

 

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

vasárnap



Nap 1

Nap 2

Nap 3

Nap 4

Nap 5



T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

Forgatás kezdete

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

Nap 6

Nap 7

Nap 8

Nap 9

Nap 10

Nap 11

Nap 12

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

Nap 13

Nap 14

Nap 15

Nap 16

Nap 17

Nap 18

Nap 19

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

T. 37.5-38 ºC

H 55-60%

forgatás

 

T. 35-36

H 55-60%

Forgatás abbamarad, O2 szint elemkedése

T. 35-36

 

 

H 70-80%

Nap 20

Nap 21






T. 35-36

H 70-80%

T. 35-36

H 70-80%