Probléma-alapú tanulás

Probléma-alapú tanulás

A probléma-alapú tanítás (PAT, problem based learning - PBL) egyike azon módszereknek, melyek a konstruktív pedagógiai gyakorlatban már bizonyítottak. A módszert először egy kanadai egyetemen (McMaster University) alkalmazták az 1960-as években orvosi esetekkel kapcsolatban.

A konstruktivista pedagógiából jól ismert megállapítás, hogy az új fogalmak beépüléséhez szükséges az is, hogy az új ismeretek hasznosnak ígérkezzenek a diákok számára. A probléma-alapú tanulás során a diákok aktív szereplőkké válnak, akik kisebb csoportokban dolgoznak. Ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet kap az önálló gondolkodás éppúgy, mint a társakkal való kommunikáció. A csoportban zajló megbeszélések, viták, a közösen felépülő tapasztalat és tudás hozzájárul ahhoz, hogy a diákok problémamegoldó készségei fejlődjenek.

A módszer alkalmazása során elsőként valamilyen probléma kerül terítékre, melyet a tanulók alaposan körüljárnak, értelmeznek. A tanulói csoport tagjai ezt követően összegyűjtik a problémához kapcsolódó információkat és rendszerezik is azokat. A probléma megoldásához (mely lehet helyes és hibás is) a csoport együttesen, konszenzusra törekedve jut el. Ebben a munkában az egyéni munka és a csapatjáték egyaránt fontos. A probléma megoldását minden csoport bemutatja, melyet megbeszélés, értékelés követ.

A probléma-alapú tanítás nem csupán a tanártól, hanem a tanulóktól is más típusú attitűdöt és munkamódszereket kíván. Ez azt jelenti, hogy a tanári felkészülés és a pedagógus órai tevékenysége, szerepe is eltér a tradicionálistól.

A PAT lépései:

Előkészületek

A munka kisebb csoportokban zajlik. A csoportok létszáma 4-7 fő is lehet az osztály létszámától és a témától függően. A tanár által kiosztott feladatnak motiválónak, érdekesnek és a hétköznapi világhoz közelinek kell lennie. A probléma leírása mellett fontos megadni az időkeretet is és azt, hogy mi lesz a munka végeredménye (pl. előadás, modell, program stb.).

A probléma elemzése

Más, csoportmunkára építő módszerekhez hasonlóan a csoporton belül szerepeket kell kijelölni. Szükség van moderátorra, szóvivőre, jegyzőkönyvvezetőre és időfelelősre. A szerepkörök elosztása után a csoport megvitatja a probléma megoldásához vezető irányokat, a lehetséges feladatokat. Nagyon lényeges, hogy a csoport minden tagja megnyilvánuljon és pontosan járják körül és tárják fel a problémát, mert annak ismerete nélkül a megoldás esélye csekély.

A hagyományos értelemben vett csoportmunkánál a tanár nagyobb részt vállal a fenti folyamatokban, mint a PAT esetében. E módszer alkalmazása során a tanár azonban segítő (tutor), információforrás és tanácsadó, aki nem vesz részt a csoport megbeszélésein.

Célok meghatározása

Az ötletbörze után a csoportnak konszenzusos döntéseket kell hozni, hogy mely tevékenységeket (pl. kutatás, kísérlet, irodalmazás, interjúk stb.) végzik el a rendelkezésre álló időben. Ekkor alakulnak ki hipotézisek, megválaszolandó kérdések.

A célok és a feladatok meghatározása után a tanulók megbeszélik az időbeosztást és azt, hogy ki milyen feladatot végez el.

A megoldás

Ebben a lépésben egyéni- és csoportos munka kombinációjával a tanulók elvégzik az előre kijelölt feladatokat a probléma megoldásának érdekében. A leírás alapján a PAT folyamata lineárisnak tűnhet, de a helyzettől függően a csoportok visszatérhetnek egy korábbi lépésre, amennyiben ez indokolt és bizonyos munkafolyamatokat ciklusosan megismételhetnek.

Szintézis

A problémamegoldás egyik nagyon fontos lépése a megoldás összefoglalása és olyan formába hozása, mely bemutatható a többi csoportnak is. Ebben a lépésben a diákok azonosítják a folyamat során tanult új fogalmakat, ismereteket. Ez azért is fontos, mert így nem csupán egy „külső" termék, hanem az egyéni eredmény azonosítása is megtörténik. Hasonlóan fontos a munkafolyamat áttekintése és értékelése a csoport minden tagja által.

A tanítás hagyományos útjait járva a pedagógusok előbb megismertetik a tananyagot a diákokkal és később igyekeznek a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. A PAT olyan módszer melynek során maguk a tanulók ismerkednek meg az új tananyaggal a probléma megoldásán keresztül.