Geolokáció és természettudomány

Geolokáció és természettudomány

Az elmúlt évtizedben több olyan internetes alkalmazás is napvilágot látott, mely a műholdas megfigyeléseket, a térinformatikát és a térképészetet új, a felhasználók számára érdekesen kapcsolta össze. Ezek közé tartozik a NASA World Wind, a Google Föld és a Bing Map is. A földrajzi helyzethez kapcsolódó információk, az ún. geolokáció egyre több elektronikus tartalomhoz kapcsolódik, így fotókhoz, szöveges bejegyzésekhez (post) vagy éppen mérési adatokhoz.

A világtérkép a természettudományok iránt érdeklődők számára is tartogat érdekességeket, így a Google Föld program használata nem csupán a földrajzórákon indokolt. Érdekes tudománytörténeti vagy tematikus barangolásokat szervezhetünk a Google Föld eszközeivel, hiszen minden kiválasztott földrajzi helyet rögzíthetünk, majd automatikus „berepüléssel" vagy kézi irányítással bejárhatjuk ezeket. A tankönyvekhez vagy a tanórákon használt „klasszikus" elektronikus tartalomhoz új dimenziót nyit a virtuális barangolás a Földön. Érdekes „séta" lehet bejárni a radioaktivitás történetének fontosabb helyszíneit, például a chicagoi atommáglya helyszínét, ahol a műholdról is látható Henry Moore híres szobra vagy éppen a csernobili 4-es számú reaktor, a Google Föld programmal is megnézhető szarkofágját.

Az egykori Csernobili Atomerőmű 4-es reaktorának szarkofágja

 A földrajzi helyeken túl a Google Föld programhoz elérhetők a felhasználók által készített, kisebb-nagyobb tematikus térképek, melyek valójában a földgömbre kerülő rétegek. A szennyezések, levegőminőségi adatok, környezeti katasztrófák kapcsán számos ilyen térképet találunk és ezek kínálata az internet jellegéből adódóan folyamatosan változik, leginkább bővül.

Az Egyesült Államok már az 1970-es években elkezdte a kísérleteket egy katonai célú helymeghatározó rendszer kialakítására. A létrejött és ma már közismert Global Positioning System (GPS) azonban egészen a 2000. év májusáig használhatatlan volt komolyabb polgári célokra a pontatlansága miatt. Az azóta eltelt években a GPS-vevők forradalmasították a navigációt a közlekedés minden válfajában, de az okostelefonokba és tablet eszközökbe épített érzékelők további lehetőségeket is megnyitottak.

A GPS-vevők használata lehetővé teszi, hogy a mérési helyszíneket méter pontossággal, földrajzi koordináta formájában is rögzítsük (a mérési adatokon, fényképeken, videókon, megfigyeléseken stb. túl). A GPS-vevők az útpontok rögzítését alapszolgáltatásként nyújtják, de a legtöbb modell, már a bejárt útvonalat is tárolni tudja, illetve képes megjeleníteni a GPS-vevőbe töltött térképen. A vizsgálatokat végző diákok a Google Föld programban rögzíthetik a meglátogatott mérési helyszíneket.

Mérési adatgyűjtő szenzorral

A természettudományos oktatásban egyre inkább terjedő mérési adatgyűjtők (angolul: data logger) további lehetőségeket kínálnak, amennyiben az ezekhez kapcsolt szenzorok mért adatait a számítógépre töltve egyszerűbben és látványosabban kapcsolhatjuk a GPS-koordinátákhoz. A környezeti vizsgálatok során alkalmas szenzorokkal mérhető a levegő minősége (pl. szén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok), a hőmérséklet, a kémhatás, a természetes vizek oldottoxigén-tartalma, vezetőképessége és számos más adat. A mérési adatgyűjtők előnye, hogy ezeket a méréseket gyorsan, pontosan végezhetik el a diákok úgy, hogy az eszköz rögzíti az eredményeket, akár előre programozott időközönként elvégezve a méréseket.

A mérési adatgyűjtők piacán már olyan modellek is léteznek, melyek beépített GPS-vevővel rendelkeznek és szoftverük segítségével a világtérképre is feltölthetők a mérési eredmények, a hozzájuk tartozó koordinátákkal és a fényképekkel együtt.

3D grafikon a mérési adatokból Google Földben