Online laboratóriumok

IDevice Icon

A laboratóriumi környezetben mindig van egy kísérletező, aki végrehajtja a kísérletet. Mind a kísérletező, mind a kísérlet lehet helyi vagy távoli. Az 1. táblázatban látható a laboratóriumok ilyen szempontok szerint történő osztályozása, amely helyi, távoli és virtuális laboratóriumok között tesz különbséget.

 


                           Kísérlet

             Helyi

Távoli

Kísérlet

Valós


Virtuális

 

Hagyományos laboratórium


Helyi szimuláció

Távoli laboratórium


Virtuális laboratórium

 
 

A jobb szélső oszlopban lévő laboratóriumok az online laboratóriumok [16].  Ez azt jelenti, hogy ezeket a laboratóriumokat elsősorban online üzemmódban, interneten vagy intraneten keresztül használják.

Az online laboratóriumok speciális elosztott szervereken futó szoftveres szimulációkat vagy valós időben zajló, valódi kísérleteket alkalmaznak.

A laboratóriumok és az online laboratóriumok különféle típusú online kísérletekből állnak:

        A kísérlet vizualizációja, melynek segítségével a tanuló online követheti nyomon a laboratóriumban zajló, oktató által összeállított tevékenységeket. A tanuló saját számítógépén jelenítheti meg az oktató által elérhetővé tett kísérleti elemeket, és irányíthatja a kísérlethez használt mérőműszereket.

        A kísérlet vezérlése, melynek során a tanuló távvezérléssel végezhet el különféle kísérleteket egy vagy több mérőműszer segítségével. A tanuló kiválaszthatja az előre definiált kísérletek közül a neki megfelelőt, és futtathatja is azt, amennyiben a szükséges műszerek az adott időpontban rendelkezésre állnak.

        A kísérlet összeállítása, melynek során a tanuló távolról hozhatja létre a kísérleti környezetet, például a valódi műszerekkel összekapcsolt virtuális műszerek segítségével.

Az online laboratóriumok másik osztályozása a vezérelhetőség szintjével kapcsolatos: eszerint megkülönböztetjük a távoli műszerezettséget, a távoli paramétervezérlést és a távvezérelt logikát alkalmazó laborokat [13]. Ez a rendszerezés a bemenetek, kimenetek és logika felhasználó általi szabályozhatósága alapján történik. Emellett olyan jellemzőket is használunk, amelyek a szoftverfejlesztéshez – például az univerzalitás (amelyet a rendszer hozzáférhetősége, nyelvi támogatása és nyitottsága jelez) –, a technológiához (biztonság, hordozhatóság, vezérléstípus), valamint a felügyelethez (IT-támogatás, felhasználókezelés stb.) kapcsolódnak. A tanításhoz használt online laboratóriumok mellett azonban az oktatásbeli hasznosságot is figyelembe kell venni. Ezek a jellemzések a technológia helyett inkább a felhasználóra koncentrálnak, miközben az online laboratóriumok mai alkalmazásainak és a technológiával támogatott oktatási tevékenységeknek nagyon széles skáláját veszik alapul, de mégis adhatnak némi iránymutatást az új online laboratóriumok fejlesztéséhez.