Egy olyan környezetben, ahol a látogatók csak ritkán érinthetik meg a kiállítási darabokat, a kiterjesztett valóság olyan interakciót tesz lehetővé a tárgyakkal, amire másképp nem lenne lehetőség.

Míg a kiterjesztett valóság használata egyre elterjedtebb a gyermekeknek szóló és tudományos kiállításokon, ahol az interakció elvárt része a látogatói élménynek, a művészeti és történelmi múzeumokban lassabb a térhódítása, mivel az itt kiállított tárgyak nagyon érzékenyek vagy ritkák.

A kiterjesztett valóság vonzereje az alkalmazások nagy számában rejlik, hiszen ilyen módszerekkel játékok, tevékenységek, bemutatók, filmek vagy akár virtuális „nyomozások” kivitelezhetők.

A kiterjesztett valóság olyan technológia, amely tökéletesen illeszkedik a múzeumok fő feladatához: az értelmezéshez. A történelmi és tudományos múzeumok egyre több módon használják a kiterjesztett valóságot – mind a kiállítótermekben, mind azokon kívül – a látogatói élmény extra információkkal való kiegészítéséhez.

 

 

A London Natural History Museum (Londoni Természettudományi Múzeum) kifejlesztett egy táblagépekre optimalizált interaktív dinoszaurusz bemutatót és kiterjesztett valóságot, amelyben az őslények a múzeum Attenborough Studio elnevezésű kiállítóterében „kelnek életre”.

További, kiterjesztett valóságot alkalmazó példák:

http://www.youtube.com/watch?v=vOS4iChSOJ0&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=KIml9SnPZao&feature=related