A Web 2.0 kifejezést 1999-ben alkották meg azon webhelyek leírására, amelyek a régebbi webhelyek statikus oldalain túlmutató technológiákat használtak. A Web 2.0 kategóriájába eső webhelyeken a felhasználók a szociális média keretében párbeszédet folytathatnak egymással, mint a felhasználói tartalmak létrehozói a virtuális közösségben, szemben azokkal a webhelyekkel, ahol a látogatóknak csak a tartalom passzív megtekintésére van lehetőségük. Web 2.0 típusú tartalmak például a közösségi webhelyek (Facebook, Twitter stb.), a blogok, a wikik, a videomegosztó oldalak, a hosztolt szolgáltatások, a webes alkalmazások stb.

A Web 3.0 úgy definiálható, mint az elsőgenerációs metaverzum (a virtuális és a fizikai világ összemosódása). Egy olyan webes fejlesztési rétegről van szó, amely TV-minőségű nyílt videókat, 3D szimulációkat, kiterjesztett valóságot, emberek által kialakított szemantikus szabványokat, valamint mindenre kiterjedő szélessávú, vezeték nélküli és szenzoros szolgáltatásokat kínál. A Web 3.0 korai geoszociális szolgáltatásai (Foursquare stb.) és kiterjesztett valóságot (Layar stb.) alkalmazó webhelyei a Web 2.0 részvételen alapuló technológiáinak és közösségi hálózatainak (Facebook stb.) 3D térbe való átültetését jelentik.

A webes műsorszórás egy adott forrástartalom interneten keresztül adatfolyam-technológiával történő terjesztése egyszerre több hallgató/néző számára. A webes műsorszórás lehet élő vagy igény szerint lehívható is. A webes műsorszórás lényegében az interneten keresztüli „műsorszolgáltatás”.

A blogok és wikik lehetővé teszik, hogy bárki könnyűszerrel közzétegye véleményét vagy megjegyzéseit bármely témában.

A blog az angol „web log” (webes napló) kifejezés rövidítése. A blogok tulajdonképpen közzétett és mindenki számára elérhető online naplók. A felhasználók megoszthatják egymással véleményüket, és kommentálhatják is mások hozzászólásait. Emellett dokumentumok közzétételére és megosztására is van lehetőség.

A wikik olyan webhelyek, amelyeken a felhasználók készítik és/vagy szerkesztik a tartalmakat. A vállalatoknál egyre gyakoribb a wikik használata a csapatos tartalomfejlesztés és a több felhasználós dokumentum-létrehozás támogatása érdekében. A wiki technológia legismertebb példája a Wikipedia, amelynél az enciklopédia teljes tartalmának elkészítése online közös munkával folyik.

A podcastok különféle formátumú (audio, video vagy egyéb), az interneten keresztül sugárzott fájlok. A felhasználók RSS vagy Atom hírcsatornára való előfizetéssel audio- vagy videotartalmakat tölthetnek le, és számítógépen vagy hordozható digitális lejátszón használhatják azokat. Ezek előnyei az oktatásban is kihasználhatók, hiszen segítik a megértést, megkönnyítik a tartalom-létrehozást, valamint nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a képzési idő és hely tekintetében. Egyes múzeumok már podcasttal helyettesítik a korábban hangfelvételről lejátszott útmutatókat, és így teszik elérhetővé kiállításaikhoz a híreket, a szakértőkkel készített interjúkat vagy a háttéranyagokat.