Vegyes áramkörök

A vegyes áramkörben egyes elemek soros, mások pedig párhuzamos kapcsolásúak. Az áramforrás és a vezérlésre vagy védelemre szolgáló elemek általában soros kapcsolásúak, a fogyasztók pedig legtöbbször párhuzamosan vannak bekötve. A soros kapcsolású részben az áramerősség egységes, míg a párhuzamos részek áramerősségei eltérnek egymástól. A párhuzamos kapcsolású elemekre ugyanaz a feszültség hat, a soros kapcsolásúakra pedig eltérő feszültségek. Ha a soros kapcsolású rész megszakad, a teljes áramkörben megszűnik az áram folyása. Ha egy párhuzamos kapcsolású rész megszakad, a soros kapcsolású részben és a többi párhuzamos ágban tovább folyik az áram.

Az alábbi ábrán egy példa látható, amelyben egy ellenállást és izzókat kötöttünk egy áramkörbe. Ez az úgynevezett vegyes kapcsolás, amely a soros és a párhuzamos kapcsolások kombinációja. Jó példa erre a műszerfal-világítás. A szabályozó ellenállás állításával növelhető vagy csökkenthető az izzók fényereje.

Soros és párhuzamos áramkör

a. valódi megjelenés; b. kapcsolási rajz

A kapcsoló szerepe, hogy megszakítsa vagy szabaddá tegye az elektromosság áramlását a körben, és ezzel bekapcsolja a fogyasztókat. Az áramforrás az áramkör elektromossággal való ellátásáról gondoskodik.

A vegyes áramkör R02 eredő ellenállása a következő sorrendben határozható meg:

·         először számítsuk ki az R01 eredő ellenállást, ami a párhuzamos kapcsolású R2 és R3 ellenállásokból adódik;

·         ezután számítsuk ki az R02 ellenállást, ami az egymással sorosan kapcsolt R1 ellenállásból és R01 eredő ellenállásból adódik.

 

Az áramkörben folyó teljes I áramerősség Ohm törvénye szerint a következőképpen számítható ki:

 

Az R2 és R3 feszültsége a következő képlettel számítható ki: