Vegyes áramkörök
A vegyes áramkörben egyes elemek soros, mások pedig párhuzamos kapcsolásúak. Az áramforrás és a vezérlésre vagy védelemre szolgáló elemek általában soros kapcsolásúak, a fogyasztók pedig legtöbbször párhuzamosan vannak bekötve. A soros kapcsolású részben az áramerősség egységes, míg a párhuzamos részek áramerősségei eltérnek egymástól. A párhuzamos kapcsolású elemekre ugyanaz a feszültség hat, a soros kapcsolásúakra pedig eltérő feszültségek. Ha a soros kapcsolású rész megszakad, a teljes áramkörben megszűnik az áram folyása. Ha egy párhuzamos kapcsolású rész megszakad, a soros kapcsolású részben és a többi párhuzamos ágban tovább folyik az áram.
Az alábbi ábrán egy példa látható, amelyben egy
ellenállást és izzókat kötöttünk egy áramkörbe. Ez az úgynevezett vegyes
kapcsolás, amely a soros és a párhuzamos kapcsolások kombinációja. Jó példa
erre a műszerfal-világítás. A szabályozó ellenállás állításával növelhető vagy
csökkenthető az izzók fényereje.
Soros és párhuzamos áramkör
a. valódi megjelenés; b. kapcsolási rajz
A kapcsoló szerepe, hogy megszakítsa vagy szabaddá
tegye az elektromosság áramlását a körben, és ezzel bekapcsolja a fogyasztókat.
Az áramforrás az áramkör elektromossággal való ellátásáról gondoskodik.
A vegyes áramkör R02 eredő ellenállása a
következő sorrendben határozható meg:
·
először számítsuk ki az R01
eredő ellenállást, ami a párhuzamos kapcsolású R2 és R3
ellenállásokból adódik;
·
ezután számítsuk ki az R02
ellenállást, ami az egymással sorosan kapcsolt R1 ellenállásból és R01
eredő ellenállásból adódik.
Az áramkörben folyó teljes I áramerősség Ohm
törvénye szerint a következőképpen számítható ki:
Az R2 és R3 feszültsége a
következő képlettel számítható ki: