Cím: Elég érdekesnek kell lennie ahhoz, hogy felkeltse az olvasó figyelmét, és olvasásra ösztönözze, ugyanakkor pontosnak kell lennie, és ismertetnie kell a dokumentum tartalmát.

Szerző: Fel kell tüntetni a kapcsolódó szervezetet[1]

Absztrakt: A dokumentumnak absztraktot kell tartalmaznia. Ezt a dokumentum elkészítését követően kell megírni, és a cím alá, kisebb (10-es) betűtípussal kell elhelyezni. Az absztrakt nem lehet hosszabb 150 szónál (általában 5-8 mondat). A tartalomban választ kell adni a következő kérdésekre: Miről szól a munka? Mi a kutatási probléma és a tézis? Milyen kutatási módszerek alkalmazására került sor? Milyen eredményeket ért el?

Bevezetés: A bevezetést úgy kell megírni, hogy az olvasó továbbolvasson, ezért ne felejtse el felkelteni az érdeklődését. Tüntesse fel, hogy milyen érdekes kutatási problémával foglalkozik a dokumentum, és hogy az miért lehet vonzó az olvasó számára is. (Kezdhet anekdotával, idézettel.) Világosan határozza meg a szöveg célját, mit szeretne elérni a dokumentummal, miért választotta kifejezetten ezt a témát. Irányítsa az olvasók figyelmét a javaslatokra és azok fontosságára. Tüntesse fel, ki végzett kutatást a témában, ki végezte a témájához tartozó legfrissebb és legfontosabb kutatásokat. Ismertesse a bevezetőben, hogy a kutatás milyen mértékig haladt előre (ki végezte, milyen eredménnyel zárult, mennyiben folytatása az Ön kutatása egy adott problémafelvetésnek, a leírt probléma megoldásában tapasztalható előrehaladás, és miért, illetve milyen mértékben kell a problémát további kutatásokban vizsgálni). Ismertesse az alkalmazott szakirodalmat, és mutassa be, hogy jártas az adott témában. Vázolja fel, hogy a dolgozat milyen részekből fog állni – ez segíteni fog az olvasónak eligazodni a szöveg olvasása közben.

Módszertan: Határozza meg a kutatási anyag alapjául szolgáló forrásokat (napilap, ikonográfia, film, dokumentumfilm, krónika, levelek, naplók, interjúk stb.). Ismertesse azt a módszert vagy elméletet, amely a kutatási anyag elemzésének és értelmezésének alapjául szolgál. Adott esetben mik a lehetséges korlátai? Foglalja össze röviden a módszert/elméletet. (Ha archív kutatást végez, a hitelesség és megbízhatóság érdekében a külső és belső kritikai észrevételek kiemelten fontosak.)

A források bemutatása és elemzése: Érdemes a szöveget kisebb, tematikus részekre tagolni, és megfelelő alcímekkel ellátni őket. Ez azt a benyomást kelti, hogy a dolgozat szerzője megfelelően uralja a szöveget, és tudja, miről akar írni. Az ilyen szövegeket emellett sokkal könnyebb olvasni.

A források elemzése képezi a munka alapját és fő részét, és ez igazolja a témával kapcsolatos háttértudást is. Az elemzés a forrás részletes bemutatásával kezdődik (mélyolvasás).

Érvelés és értelmezés: A dolgozat kifejtő, fő szakasza a forrás értelmezéséből áll. A forrás „mélyolvasásának” (elemzés) olyan elméletet kell tükröznie, amely felhasználható az értelmezési folyamat során. Ebbe a részbe kell beleszőni a saját kutatási eredményeinket is (ábrák, kvantitatív és kvalitatív következtetések).

Befejezés: Emlékeztetni kell az olvasót a dolgozat céljára, röviden össze kell foglalni az érveket, és utalni kell az azokból fakadó következtetésekre. Az összefoglaló résznek bizonyítania kell, hogy a címben feltüntetett problémafelvetés megválaszolásra került, és az alapfelvetést igazoltuk.

Felhasznált irodalom: A dolgozatban felhasznált irodalmat ábécésorrendben kell feltüntetni.

FELADAT:

 Az ebben az útmutatóban bemutatott szövegtípus kutatási dolgozatnak tekinthető.

Ne feledje, hogy az Olarex tanfolyamban elért teljesítményének egy részét ez a dolgozat képezi, ezért meg kell felelnie két követelménynek: 1) figyelembe kell vennie a tanfolyam során megtárgyalt kérdéseket, és 2) az értelmezési folyamat során bemutatott elméletnek tükröznie kell az Ön kutatási képességeit (anyaggyűjtés, kritikai készség és a források elemzése).

Ne féljen megosztani saját ötleteit! Ne ollózza össze dolgozatát, azaz ne fogalmazzon át és kombináljon másoktól származó szövegrészeket.

Tartózkodjon a plagizálástól! A kifejezés azt jelenti, hogy egy adott forrásból származó szövegrészt a forrás/szerző feltüntetése nélkül használ fel. A szövegidézés nem számít plágiumnak, ha feltünteti a felhasznált szöveg szerzőjét és adatait.

Grafikus elrendezés

·      betűtípus: Times New Roman

·      méret: 12-es betűméret

·      sorköz: 1,5

·      3,17-es margó a bal/jobb oldalon

·      felső/alsó margó: 2,54

·      számozott oldalak: legalább 6 szabványos oldalnak megfelelő