# Dátum (Diák )	1	2	3	4	5	..	29	30	n=30
X érték Irodalom (x)	3	7	8	..	..	7	1	7	S=164
Y érték Idegen nyelv (y)	2	6	10	..	..	7	0	7	S=157
x2 érték	9	49	64	..	..	49	1	49	S=1040
y2 érték	4	36	100	..	..	49	0	49	S=1047
xžy érték	6	42	80	..	..	49	0	49	S=1026
x jelentése	X=164/30 =5,4666667
y jelentése	X=157/30 =5,2333333
x változó	S2x= (1040/30) - 5,46666672 = 4,7822222
y változó	S2y= (1047/30) - 5,23333332 = 7,512222222
Standard változó x	= = 2,186829262
Standard változó y	= = 2,740843341
Kovariáns xy	Sxy=[(164.157)/30]-(5,4666667. 5,2333333) = 5,59111111

 

# adatok: Ebben az elemben a sorba a vizsgálni kívánt elemek száma kerül. A diákok és osztályzatok példájában találkoztunk az osztályban lévő diákok számával, 1 és 30 között, és az utolsó cellában megtalálható a diákok teljes száma, azaz 30.

X érték: Ebben a sorban látható vizsgálni kívánt elemhez kapcsolódó első adatcsoport. A diákok és osztályzatok példájában itt az egyes diákok által az egyes tárgyakban megszerzett osztályzatok láthatók, az utolsó cellában pedig az osztály által megszerzett osztályzatok teljes száma.

Y érték: Ebben a sorban látható vizsgálni kívánt elemhez kapcsolódó második adatcsoport. A diákok és osztályzatok példájában itt az egyes diákok által az egyes tárgyakban megszerzett osztályzatok láthatók, az utolsó cellában pedig az osztály által megszerzett osztályzatok teljes száma.

x² érték: Ebben a sorban látható a vizsgálni kívánt elemhez kapcsolódó első adatcsoport négyzete. A diákok és osztályzatok példájában itt az egyes diákok által irodalomból megszerzett osztályzatok négyzetei láthatók, az utolsó cellában pedig az osztály által megszerzett osztályzatok teljes száma.

y² érték: Ebben a sorban látható a vizsgálni kívánt elemhez kapcsolódó második adatcsoport négyzete. A diákok és osztályzatok példájában itt az egyes diákok által idegen nyelvekből megszerzett osztályzatok láthatók, az utolsó cellában pedig az osztály által megszerzett osztályzatok teljes száma.

xžyérték: Ebben a sorban látható a vizsgálni kívánt elemekhez kapcsolódó első és második csoportok adatainak szorzata. A diákok és osztályzatok példájában itt az egyes diákok által a két tárgyból megszerzett osztályzatok szorzatai láthatók, az utolsó cellában pedig az osztály által megszerzett osztályzatok teljes száma.

(x) aritmetrikai átlaga: Ebben a sorban azon számok csoportjának átlaga látható, amelyet a számok összegének a számok darabszámával való elosztásával kapunk. A diákok és osztályzatok példájában az itt látható szám az egyes diákok által az első tárgyból megszerzett osztályzatok összege osztva az osztályban lévő diákok számával.

(y) aritmetrikai átlaga: Ebben a sorban azon számok csoportjának átlaga látható, amelyet a számok összegének a számok darabszámával való elosztásával kapunk. A diákok és osztályzatok példájában az itt látható szám az egyes diákok által a második tárgyból megszerzett osztályzatok összege osztva az osztályban lévő diákok számával.

(x) szórása: A variancia a szórás négyzete. A példában ez az x² összege osztva a diákok számával, kivonva az első tárgyra kiszámított aritmetikai átlag négyzetét.

(y) varianciája: A variancia a szórás négyzete. A példában ez az y² összege osztva a diákok számával, kivonva a második tárgyra kiszámított aritmetikai átlag négyzetét.

(x) szórása: Ez az x varianciájának négyzetgyöke. A példában ez az x² összegének négyzetgyöke osztva a diákok számával, kivonva az első tárgyra kiszámított aritmetikai átlag négyzetét.

(y) szórása: Ez az y varianciájának négyzetgyöke. A példában ez az y² összegének négyzetgyöke osztva a diákok számával, kivonva a második tárgyra kiszámított aritmetikai átlag négyzetét.

x és y kovarianciája: Ez annak a mértéke, hogy két véletlen változó, x és y mennyire változik együtt. A példánkban azt keressük, hogy a két tárgyban szerzett osztályzatok között van-e összefüggés vagy nincs.